nagycenk.hu - Nagycenk Nagyközség Hivatalos honlapja

Nagycenkért díjazottak

Nagycenkért Díj adományozható azoknak a személyeknek, akik a község fejlődéséért sok éven át (5-10 év) fáradoztak, vagy hírnevének öregbítéséhez bármily módon hozzájárultak.
A kitüntető díjra javasolt személy(ek)re a képviselő-testület tagjai tehetnek javaslatot minden év július 15-ig.

1993: Keszei Dénes

Keszei Dénes a nagycenki Általános Iskola tanára és igazgatója volt. Pápán végezte a tanítóképzőt, majd 1929-ben a nagycenki Római Katolikus Iskola tanára lett. Már a háború előtti időszakban is szolgálta a közösséget kulturális munkájával. Évente több színdarabot rendezett, 1935 táján fúvószenekar alakult a községben, melynek vezetésével is őt bízták meg. A II. világháború utáni átalakulások – főleg az iskolaállamosítás- rengeteg változást tettek lehetővé és kötelezővé. 1948-ig oktatta-nevelte a cenki gyerekeket, majd 1948 nyarán igazgatói kinevezést kapott, amely nyugdíjazásáig, 1971-ig tartott. Az iskola igazgatójaként is aktívan tevékenykedett a faluért. Rengeteg közösségi munkának, ötletnek, javaslatnak volt kedvezményezője és részese. Többek között az iskolai fürdő létesítése, a község első földrajzi, történelmi és néprajzi kismonográfiájának a társszerzője volt. Ebben az időszakban történt az iskolai tantermek bővítése, a napközis óvoda építése. Közel 20 éven keresztül volt a Járási, majd a Községi Tanács tagja. 1972. május 1-jétől a községi könyvtár vezetését vállalta el. Hosszas gyűjtő és szerkesztő munka után 1983-ban megjelent a „Nagycenk múltja és jelene” című monográfiája. 1993-ban elsőként kapta meg a kitüntető díjat.

1994: Deutsch Anna

1994-ben, másodikként a településen, a Faluszépítő Egyesület Elnökeként, a közösség javára végzett munkájáért kapta a kitüntető díjat.
Kertész és virágkötő végzettsége, és a szintén szakmai családi háttér (uradalmi főkertész apa és virágkötő anya, valamint a családi kertészet) mind, mind motiváció volt ahhoz, hogy mindig tenni akart valamit a közösségért, a település szebbé tételéért.
Az Faluszépítő Egyesület „keze-nyomán” nőtt nagyra pl. a Nagycenk - Kiscenk közötti szél és hófogó fasor. A „Kisallé” megtisztításra, pótlásra került. Számos nagy fa, cserje emlékeztet mind a mai napig az akkori szorgos, gondos, tevékeny kis egyesület munkájára.
A Faluszépítő Egyesület akkori, igazán lelkes csapatát vezette, koordinálta, szakmailag irányította. Mindent elkövetett, hogy a település zöldebb legyen, a régi fasorok megújuljanak, pótlásra kerüljenek, az utcák virágosak legyenek.
Időt, fáradtságot nem kímélve, évekig dolgozott önzetlenül. Már akkor érezte, tudta, hogy milyen fontos a Földnek, az utókornak, minden településnek a zöldövezeti területek növelése, gondozása, gyarapítása.

1995: Kovács Ferenc

Kovács Ferenc nagycenki plébános, székesegyházi kanonok, komáromi főesperes volt. 1947-ben szentelték pappá, majd 1965-ben kapott plébánosi kinevezést Nagycenkre, ahol 1995–ig szolgálta a rábízott híveket. Kovács Ferenc atya kereken 30 éven keresztül élt nagycenki hívei között. Gyakran találkozott a Széchenyi-család leszármazottjaival, megőrizve Nagycenket a családi temetkezés központjának. Nem csak a Széchenyi szellemiséget ápolta, de az ő idejében újult meg a templom külseje és belseje, felújításra került a Széchenyi Mauzóleum is. Az idősek és a gyerekek különösen fontosak voltak számára. Kirándulásokat szervezett az időseknek és a nyugdíjasoknak. A ministránsokkal nagyon jól megértette magát, mindig gondoskodott paró ajándékról a számukra.

1996: Dr. Környei Attila

Környei Attilát 1973. január 1-én nevezték ki a létesítendő Széchenyi István Emlékmúzeum igazgatójának. Ugyanazon év augusztusában feleségével Nagycenkre költöztek, és elkezdték megteremteni azt az intézményt, amely néhány év múlva a Széchenyi kultusz fellegvára lett. Környei Attila feladata az volt, hogy a muzeológia eszközeivel reális képet adjon Széchenyi Istvánról, oly formában, hogy az a nagyközönség számára is közérthető legyen. Nagycenken és a hajdani Széchenyi birtok falvaiban széleskörű gyűjtőmunka bontakozott ki, melynek eredményeként a múzeumba kerültek eredeti Széchenyi bútorok, a kastély apróbb használati tárgyai, a széthordott és a részben elégett könyvtár több tucat kiadványa. 1973. szeptember 21-én, Széchenyi István születésnapján, „fényes külsőségek között” megnyitotta kapuit a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum, melyet aznap közel 4000 ember tekintett meg. A jelentős idegenforgalom, az emlékmúzeum európai szintű kulturális programjai kihatással voltak a falu életére is. Környei Attilát a rendszerváltás utáni első szabad választásokon önkormányzati képviselővé választotta a falu, ezzel elismerte Nagycenk lakossága a falu érdekében végzett tevékenységét.

2000: Szalay Gergely

Tizenkét éves kora óta asztaliteniszezett, tizenhat évesen járási bajnokságot nyert. 1969 és 1985 között Sopron város és Sopron járás általános iskoláinak orosz tárgy szakfelügyelője volt. Négy éven keresztül Nagycenken testnevelést is tanított, de leginkább a foci és az asztalitenisz állt hozzá közel. A hetvenes - nyolcvanas években sok lehetőség adódott asztalitenisz versenyzésre, ekkor voltak a legsikeresebbek a nagycenki csapatok. Volt olyan időszak, amikor öt éven keresztül az ő csapata állt a dobogó legfelső fokán. A nyitrai testvériskolába több éven át vitte a cenki diákokat. Sporttevékenységét önzetlenül, társadalmi munkában végezte, és ehhez mindvégig ragaszkodott. Egész élete során a legfontosabbnak tartotta családját, hivatását és a sportot. 1994-ig, nyugdíjba vonulásáig, több generációt nevelt Nagycenken, támogatva a tehetségeseket, segítve a gyengébbeket, határozottan, de sosem hangos szóval, példát állítva kollégáinak és tanítványainak.

2001: Csorba János

Nagycenk labdarúgásának fellendítésért végzett munkájáért kapta az elismerést.
A kilencvenes évek elején, az épülő sportcsarnok költségei miatt, értékesítésre került a régi foci pálya.
Ennek következménye lett, hogy 1991-től 1996-ig a nagy sport múlttal rendelkező falu labdarúgó csapat nélkül maradt. Akkor, mint önkormányzati képviselő Csorba János felvállalta, az adományokból és közösségi munkából megvalósuló új focipálya megépítésének szervezését, lebonyolítását.
Újjászervezte a labdarúgó szakosztályt, a sportolni kívánó fiatalokat összefogta, edzőjük lett és újra bajnokságban szerepelt Nagycenk. Tizenhárom éven keresztül volt a helyi labdarúgó csapat edzője. Több mint húsz éve tagja az Önkormányzat képviselő testületének, 5 évig volt alpolgármester, most már 6 éve polgármester.

2002: Szekendy Szaniszló Jenő

Szekendy Szaniszló több éves faluszépítő munkája elismeréseként részesült a Nagycenkért díjban. „Szani bácsi” nyugdíjazása utána kezdett el igazán tevékenyen részt vállalni a faluszépítésben. Kovács Ferenc kanonok úr indítványozta, hogy rendbe kellene tenni az elhanyagolt állapotban lévő temetőt. Kanonok úrral együtt megtisztították a temető elhagyatott részeit, majd később fákat ültetett, hogy ezzel is szebbé tegye azt. Az évek alatt több mint hatvan fát ültetett el a Széchenyi térre, a temetőbe pedig hetvennél is többet. Szekendy Szaniszló mindig azt vallotta, hogy „valamit anyagiak nélkül csinálni, az az igazi” !

2005: Horváth Endre (posztumusz)

Horváth Endrét, "Bonit" műszaki oktató édesapja mellett már gyerekként is sokat láthatták bütykölni az autók és motorok között. Mérhetetlen szorgalmának és kitartásának köszönhetően válhatott igazán sikeressé és példaértékűvé a magán életben és a sportban is. Sportolói pályafutása rendkívül gazdag volt. 1983-ban alapította meg a Nagycenki Motocross Szakosztályt, ahol „motorozástant” oktatott a helyi és a környékbeli fiataloknak. Több regionális és országos bajnokságban is remek eredményeket ért el, melyek közül a Junior Országos Bajnoki címére volt a legbüszkébb. Nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlás nevelésre, ahol szintén kiváló eredményeket értek el. A sport fogalma nem merült ki számára a motorozásban, hisz a testedzés minden formáját szívesen űzte, legjobb példa erre a 2002-ben először által megrendezett szkander verseny, ahol jobb és bal kézzel is ő volt a legjobb. A sportéleten kívül is sokoldalú volt hiszen, gépjavító vállalkozást működtetett, termőföldeken gazdálkodott, közösségi emberként polgárőri szolgálatban volt, amikor tudott segített embertársain és rendszeresen tevékeny részese volt a nagycenki rendezvényeknek.

2008: Id. Vágvölgyi Ottó

Id. Vágvölgyi Ottó tanár úr élete során sok elismerő kitüntetést kapott; Arany-, Gyémánt- és Vasdiplomája mellett két háborús tűzkereszt, több „Kiváló munkájáért” járó emlékérem büszke tulajdonosa volt. Vágvölgyi Ottó mindig igyekezett a fiatalokat hasznos tevékenységekbe bevonni, közösséget kovácsolni, a sport és a kultúra területén maradandót alkotni. Mindig azt vallotta, hogy a sport és a kultúra az a terület, amelynek közösségformáló ereje van. Vezetett sport-, repülőgépmodell-, fotószakkört, valamint színdarabokat is rendezett.

2008: Hegedüs Ferencné

Hegedüs Ferencné 32 éven át a nagycenki templom kántoraként számtalan szentmisén orgonált és énekel. Az ő játéka köszöntötte a házasulandókat, az ő éneke búcsúztatta a halottakat. Az óvodában gazdasági vezetőként dolgozott, irányította az óvoda ügyeit. A templomban a kántori szerepeket édesapja halála után vette át. Szabadidejében szívesen kézimunkázott, varrt, zongorázott és kertészkedett. Hegedüs Ferencné egész életében arra törekedett, hogy ne tegyen különbséget az emberek között. Igyekezett mindenkivel származásra, nemzetiségre, rangra való tekintet nélkül megtalálni a közös hangot.

2011: Gráf Gyula

Gráf Gyula az iparos társadalmi élet újraszervezésével példát adva kívánta és kívánja bemutatni a mai napig az iparos tisztességet és becsületet, az ehhez kapcsolódó kultúrát és életmódot. A mai napig ezeket az elveket szigorúan vallja. 2008-ban létrehozta Nagycenken a Régi Mesterségek Szerszámkiállítását, amellyel az volt a célja, hogy egy helyen megőrizzék a régi iparos mesterségek szerszámait és kultikus tárgyait, ezzel a jövő nemzedék számára hirdesse az iparosok tevékenységét.

2014: Dr. Horváth András

1945-ben Agyagosszergényben kezdődött az a páratlanul tartalmas élet, mellyel mély nyomot hagyott maga után. Petőházi Cukorgyár Répamagtisztító üzemébe dolgozott Nagycenken, ahol a ranglétrát végigjárva középvezetőből első számú vezetővé vált. Egész életét meghatározta, befolyásolta a sport. Rendkívüli adottságokkal rendelkezett több sportágban is. Aktív labdarúgó pályafutása alatt magasabb osztályban játszott Petőházán, és amikor levezetésként elvállalta a nagycenki csapatban a játékos-edzői feladatokat, a fiatalok csodálták játékintelligenciáját. A sportnak nagyon sokat, rengeteg élményt köszönhetett. Élete párját is a sporton keresztül ismerte meg. Falunknak a sorsát is mindig szívén viselte, ezért a rendszerváltástól kezdve húsz éven át a község Önkormányzatának tagjaként, majd tizenkét éven át alpolgármesterként vett részt a település irányításában.

2014: Keszei István

Nyolc éven keresztül volt tagja a képviselő-testületnek, a legnehezebb időszakban, a rendszerváltáskor már a község döntéshozói közé választotta a falu.
A környező települések közül elsőként Nagycenknek lett helyi lapja, a Cenki Híradó, melynek alapítója, és hét évig szerkesztője volt.
Keszei István hozta létre Nagycenk honlapját és nyolc évig annak is egyedüli szerkesztője volt. A nagysikerű „Képek Nagycenk Múltjából” című könyv is az ő munkáját dicséri. A Nagycenk Fejlődésért Egyesület alelnöke, mely egyesület volt a szervezője a nagysikerű Nagycenki Művészeti Napoknak.
Jelenleg tagja a nagycenki közösségi élet motorjának számító Friends of Europe Egyesületnek. Nagycenk minden fontos eseményét megörökíti és gyönyörű képeit a közösség rendelkezésére bocsájtja.

2014: Kocsis Sándor

Kocsis Sándor 1932-ben született Nagycenken. Az elemi iskolát itt végezte, majd Sopronban és Győrben tanult. A Magyar Posta Hálózatépítő Üzemnél dolgozott nyugdíjazásáig. 1991-től lett a Széchenyi Mauzóleum idegenvezetője. Kovács Ferenc plébános megbízásból kezdett el a Mauzóleumban dolgozni. Kocsis Sándor fontosnak tartotta, hogy minél több iskolás gyermek ismerje meg a „legnagyobb magyar” életét, tetteit, és tekintsék példaképüknek Széchenyi Istvánt. Ezt hangsúlyozta idegenvezetései során is mikor a diákcsoportok osztálykirándulások alkalmával keresték fel a nagycenki Mauzóleumot. Munkája során volt lehetősége híres személyeknek is idegenvezetést tartani, például Széchenyi István leszármazottainak, színészeknek, politikusoknak.

2015: Horváth László

Horváth László a Horváth és Lukács Galéria tulajdonosa, korábbi önkormányzati képviselő, alpolgármester. 28 éves kitartó, önzetlen munkájának a köszönetnyilvánítása ez a díj. Az 1990-es évek elején megalakította Nagycenken az Iparos kört. Ez a közösség akkoriban egy hatalmas űrt töltött be azzal, hogy felvállalta az egész falu kulturális életének szervezését és annak anyagi támogatását. 1990-ben az első szabadon választott önkormányzati képviselő testület tagjaként tevékeny részese volt a tanácsi rendszerből az önkormányzati rendszerbe való átállásnak. 2010-től alpolgármesterként, szintén az Ő tapasztalata, kapcsolatai nyújtottak nagy segítséget az önkormányzati reformok sikeres végrehajtásában.

2016: Erdősi Ferencné

Erdősi Ferencné 40 éven keresztül volt a helyi általános iskola pedagógusa. Történelmet, magyar nyelvet és irodalmat tanított. Több mint egy évtizeden keresztül az iskola igazgatóhelyettesi feladatait is ellátta. A tanításon kívül mindig részt vállalt a közéletben. Hosszú éveken keresztül helytörténeti szakkört vezetett. A „Czenki” Hársfa Néptánc egyesület megalapítója. Jelenleg a Friends of Europe Nagycenk Egyesület elnökhelyettese, mely egyesület a fő szervezője a helyi rendezvényeknek. Erdősi Ferencné teljesen megfelel Széchenyi elvárásainak, hiszen egész életében önzetlenül szolgálja a közjót.

2017: Udvardi Imréné

Udvardi Imréné 1998 és 2006 között volt a község polgármestere. Számos önkormányzati beruházás valósult meg az ő irányításával. Több évtizedes gondot, problémát oldott meg, amikor a gyógyszertárat a falu központjába költöztette. Polgármestersége alatt a közösségi élet gyökeres változásokon ment keresztül. Első szervezője volt a Szüreti Napoknak, amit tizenöt éven át irányított. Faluvezetői megbízatása alatt alakult újjá a Sportegyesület labdarúgó-szakosztálya, jött létre a „Czenki" Hársfa Néptánc Egyesület és a Nagycenki Önkéntes Polgárőr Egyesület is. Magyarország Európai Uniós csatlakozásakor felvállalta, hogy hazánkat Nagycenk képviselje a Vidéki Települések Európai Chartájában. Ezzel nemzetközi elismerést szerzett az itt élőknek és hazánknak. Ezzel a település fiataljainak lehetősége nyílik arra, hogy kapcsolatokat teremtsenek és ápoljanak az EU valamennyi országában. Tagja az Iparos Körnek, a Friends of Europe Egyesületnek, a templomi kórusnak. Mindig előbbre helyezte a közérdeket az önös érdeknél!

2018: Ragats Imre

Ragats Imre 1978-ban kezdte az önkéntes tűzoltó szolgálatot. Kezdettben beosztott tűzoltói és gépkocsivezetői feladatokat látott el. Későbbiekben terület felelősi munkában, majd versenyrajok felkészítésében tevékenykedett. Aktívan részt vett az osztrák partnerségi kapcsolat kialakításában. 1999-ben az egyesület tagsága elnökké választotta. Elnöksége alatt kerület sor az alapszabály megújítására, Steyr típusú fecskendő beszerzésére. Az előírt szabályzatnak és a kor követelményeinek megfelelően, folyamatosan képezte magát, naprakész a szolgálat adás tekintetében. Miután az egyesület számára megnyílt az út az önállóan beavatkozó rang megszerzésére, lelkesedéssel részt vállalt az előkészítésben.
A beavatkozások tekintetében az egyik legaktívabb tűzoltó. Pályafutása során a legfontosabb események a nagycenki árvizek, dunai árvíz, Fertő-tavi házak tűzoltása és az utóbbi évek hatalmas viharai, amikben ember feletti munkát végzett.
Az egyesület, kiemelt civil vállalásai során, mindig igyekszik a maximumot teljesíteni. Nincs olyan rendezvény Nagycenken, melynek ne lenne tevékeny résztvevője.
Az önkormányzat egy új tűzoltó őrs építésébe kezdett, a költségek csökkentése érdekében az egyesület tagjai a kivitelezésből részfeladatokat végeztek. Ragats Imre oroszlánrészt vállalt a munkákból, bontás, földmunka, gipszkartonozás, betonozás mindenben lehetet rá számítani. Az egyesület felszereléseit és gépjárműveit rendszeresen karbantartja. Családi vonatkozásban sem feledkezhetünk meg munkásságáról, hiszen egy hivatásos rajparancsnokot, aki egyben önkéntes is, és további két önkéntes tűzoltót nevelt ki az egyesületnek, akik mindannyian az önálló beavatkozók közé tartoznak. A tűzoltó szolgálat után járó, jubileumi érmeket megkapta, 2018-ban aktuális a 40 éves érem átadása, ebben az évben Széchenyi Ödön emlékplakett elismerésben részesült, melyet a Magyar Tűzoltó Szövetség adományoz megyénként egy személynek.

2019: Horváth Jánosné

Horváth Jánosné 1980 óta tanította a nagycenki gyerekeket, több generáció került ki a kezei alól. A hosszú évek alatt tanította az alsó tagozatban a 3. 4. osztályokat, míg a felsõ tagozatban történelem, magyar és ének szakos órákat tartott. Rendszeresen készített fel gyerekeket az iskolai és községi ünnepekre, tanította az iskolai énekkart. Szabadidejében is sok idõt töltött a gyerekekkel, szervezett számukra kirándulásokat, színházlátogatásokat. Mindig kedves, barátságos kapcsolatban állt a szülõkkel, folyamatosan figyelemmel kísérte tanítványai személyes, családi életét és azonnal reagált a gyerekek érdekében egy-egy magánéleti probléma esetén. Ez a hivatás a Jóisten áldásával végzett küldetés, hiszen a jövõ nemzedék felkészítése az önálló életre, ez a feladat, amit Horváth Jánosné maradéktalanul teljesített. 1980 óta, még kimondani is sok, több száz gyereket tanított közvetlenül és annak a többszörösére volt figyelemmel. Ezek a tanítványok nagy szeretettel gondolnak õreá, mikor üdvözlik, vagy beszélnek róla, úgy szólítják kedvesen Jutka néni. Már magában, ezért a hûséges munkáért megérdemelné a Nagycenkért díjat, de Ő nagyban kivette a részét a közösségi munkából is. Nyolc éven keresztül tagja volt az Önkormányzat szociális bizottságának, ahol a rászorultak segélyezését segítette. 1990-óta van szoros kapcsolata az egyházközséggel, segítette már Kovács kanonok úr hitoktató munkáját és azóta minden lelkipásztorral dolgozott. 2004-ben lett először tagja az egyházközség képviselõ- testületének, 2008-ban válaszották világi elnökké. Elnöksége alatt lett felújítva kívül belül a csodálatos Szent István templomunk, ez óriási feladatot és felelõsséget jelentett. Napi és heti rendszerességgel végzi az egyházközség mûködtetésével járó nem látványos, de rendkívül fontos feladatokat. Alapító tagja a Templomi kórusnak. A családja is kivette részét a közösségi munkából, férje 13 évig volt tagja az önkormányzat képviselõ testületének. 2019-ben a Nagycenkért Díjat egy olyan személy kapta, aki egész életében az emberek lelki világának szebbé tételén munkálkodott, legyenek azok gyerekek vagy felnõttek.

2020: Horváth Rezső

Horváth Rezső tősgyökeres nagycenki családból származik. A rendszerváltás utáni második képviselő testületnek már tagja volt, összesen négy polgármester regnálása alatt szolgálta a falut ezidáig 20 éven keresztül. Közel ennyi ideje tagja az egyházközség tanácsadó testületének. Ezenfelül tagja a tűzoltó, galamb, horgász egyesületeknek, alapítója a Beszélő Kőemlékek Alapítványnak. Fiatalabb korában versenyszerűen sportolt a helyi egyesület kézilabda és labdarugó csapataiban. A tűzoltóegyesület parancsnok helyetteseként, meghatározó szerepe van az új őrs és tűzoltó múzeum létrehozásában. Szinte állandó résztvevője az egyesület tűzeseteknél és műszaki mentéseknél történő bevetéseinek, hősiesen segítséget nyújtva a szerencsétlenül járt embereken. Ötletgazdája és pályázatok felkutatásával megvalósítója a szoborparknak és a remete kápolnának. Munkássága elméletileg példaképnek állítható, de a gyakorlatban szinte lehetetlen ennyi mindent egy emberként megvalósítani.

2021: Lukácsné Kolonits Zsuzsanna Friderika

Lukács Zsuzsi ahogy a faluban ismerjük tősgyökeres nagycenki lakos, édesanyja Deutsch Panni néni már 1994-ben megkapta falunk legnagyobb kitüntetését a Nagycenkért Díjat.
A szülői példa erősítette benne, a vele született, közösségben gondolkodó a közösségnek gondját viselő magatartást.
Már gyermekkorában országos szavaló versenyeken szerepelt, énekkarban és kamara kórusokban énekelt.
Tagja volt az édesanyja által vezetett Faluszépítő Egyesületnek, alapító tagja a Nagycenki Polgárőr Egyesületnek melyben a férje az elnök.
15 éve tagja a helyi vöröskereszt szervezetnek, két éve az elnöke.
Tíz éve vezetőségi tagja a Friends of Europe egyesületnek, elnöke a 2020-ban alakult Nagycenk Kulturális és Szellemi Örökségért Alapítványnak.
A Fertő-táj Tájegységi Értéktárban Nagycenk települési mentora, tagja a Széchenyis öregdiák társaságnak, mellyel több évben megszervezték a „Széchenyis szívvel” művészeti kiállítást az Alkotóházban.
Az Alkotóházhoz különös az érzelmi kötődése, hiszen férjének az édesapja ebben a házba született és gyerekként sokat játszottak az udvarában.
Felsorolni is nehéz mennyi községi rendezvényben vállalt szervező szerepet, gyalog és kerékpáros túrák, jelmezbál, kiállítások, idősek napja, koncertek, megemlékezések, táboroztatás, kézműves foglalkozások.
Tíz éven keresztül az önkormányzati hivatalban dolgozott, mint anyakönyvvezető, igazgatási ügyintéző, szinte minden nagycenkinek volt ügye, aminek a megoldása az Ő precíz munkájának az eredménye.
Az alma nem esik messze a fájától, igaz a mondás a Panni nénit illetően és igaz a Zsuzsit illetően is, hiszen a lánya önkormányzati képviselő, a 27 országot tömörítő Európa Charta alelnöke és szintén minden községi rendezvény lelkes szervezője.

2022: Horváth Jenőné (posztumusz)

Horváth Jenőné Joli a Nagycenkért Díj odaítélésének, a szigorú feltétel rendszerét, életében maradéktalanul teljesítette, sajnos korai halála nem tette lehetővé, hogy a település legnagyobb elismerését, mely nagyon boldoggá tehette volna, személyesen átvegye. Egy olyan ember közéleti munkásságát jutalmazzuk, aki hosszú évtizedeken keresztül szolgálta a településünket, az itt élőket. Huszonöt éven keresztül a polgármesteri hivatal munkatársaként intézte Nagycenk és Fertőboz szociális, anyakönyvvezetői, igazgatási ügyeit. Mindenkit ismert, így pontosan tudta kinek kell segíteni, a gondoskodást észrevétlenül csak a rászorult tudomásával végezte. A közösségért végzett önzetlen munkája a helyi Vöröskereszt titkári feladataiban teljesedett ki. Több évtizeden keresztül, az egész családját bevonva, szervezte a helyi véradásokat. Telefonált, intézkedett, agitált a nemes cél érdekében. A véradás szervezése nem hangos és látványos események sorozata, de nagyszerűsége az önzetlenségben és az együttérzésben rejlik. Abban, hogy erre a vérre bárhol, bármikor, bárkinek nagyon nagy szüksége lehet, valakinek az életet jelenti. Ilyen feladatot csak rendkívül magas érzelmi intelligenciával rendelkező személy képes ellátni. Joli mélyen vallásos katolikusként, a krisztusi tanítást követve nem is tehetett másként. Mert akiben Krisztus lakozik, annak szíve túlárad a jóakarattól és segítőkészségtől. Joli példát mutatott mindannyiunknak, családjának és példát vett családtagjaitól, akik szintén Nagycenk kulturális fejlődéséért dolgoznak.

Díszpolgári címek

A kultúrház megnyitásával egy időben, 1927-ben a község három díszpolgárt is avatott, akik személyesen köszönték meg a kitüntetést. Gróf Bethlen István, Magyarország akkori miniszterelnöke az ország erkölcsi rendjének helyre-állításáért és az olasz-magyar barátság kiépítéséért; Herczeg Ferenc író, színműíró, újságíró Széchenyi István emlékének ápolásában nyújtott irodalmi munkásságáért; dr. Östör József, a körzet országgyűlési képviselője, ügyvéd, a község érdekeinek hathatós támogatásáért kapta a díszpolgári címet. A következő ilyen címadományozásra tíz év múlva került sor, amikor Riedinger Károly, a cukorgyár igazgatója volt a kitüntetett.

2012-ben a Képviselő-testület úgy határozott, hogy megalapítja, újra létrehozza a Nagycenk díszpolgára címet. Díszpolgári címet olyan köztiszteletben álló személy kaphat, aki nem nagycenki lakos, és valamely kiemelkedően jelentős munkájával, támogatásával vagy egész életművével mind a községen belül, mind pedig országosan olyan általános elismerést szerzett, amely hozzájárult a község hírnevének öregbítéséhez.

2013: Simon Péter

Tősgyökeres nagycenkinek számít, általános iskolai tanulmányait a helyi iskolában végezte. Édesapja, dr. Simon Ferenc több mint harminc évig volt a falu körzeti orvosa. Simon Péter gyermekkora után elkerült Nagycenkről, de mindig hű maradt nagycenki gyökereihez. Édesapja halála után ez a kötődés tovább erősödött, és a mindenkori falu-vezetéssel szorosan együttműködve több dologban tevékenyen helyt állt.
Részt vállalt a játszótér tervezésében és finanszírozásában, ezzel a csodálatos térrel lehetőséget biztosított a gyerekeknek, családoknak a játékra, a szabadidő vidám és hasznos eltöltésére.
A falu sportjának támogatását szívügyének tekinti. A labdarúgás kiemelkedő támogatója volt, éveken keresztül a csapat névadó szponzora. Az iskolát és óvodát is támogatta, és sok helyi kezdeményezés pártfogója.
Ilyen kezdeményezés volt 2008-ban Szabó Attila, a nagycenki Széchenyi István Általános Iskola korábbi igazgatójának ötlete, két helytörténeti kötet kiadása, melyhez kérte Simon Péter segítségét. A sikeres üzletember örömmel fogadta a felkérést, egyben javasolta Nagycenki Füzetek néven egy könyvsorozat elindítását. A sorozat melyen keresztül megismerhetjük Nagycenk múltját, jelenét és az itt élők történetét a 13. kötetnél tart.

2014: Meizl Valéria

Meizl Valéria hosszú éveken keresztül önzetlenül, budapesti létére igazi nagycenki lokálpatrióta módjára szervezte községünk egyik legszínvonalasabb kulturális rendezvénysorozatát, a Nagycenki Művészeti Napokat. A legkülönbözőbb művészeti ágak mutatkozhattak be itt, mint a szobrászat, festészet, táncművészet, de legfőképpen a zeneművészet. Olyan nemzetközi hírű művészek voltak állandó fellépők, mint a Kossuth díjas világhírű zongoraművész Jandó Jenő, a Príma Primissima díjas Ewald Rézfúvós Kvintett, vagy a világ számos országában sikert aratott Akadémia Vonósnégyes. Mivel Meizl Valéria szívügyének érezte a község társadalmi életének színesítését is, ezért létrehozta a Nagycenk Fejlődéséért Egyesületet, melynek elnöke is volt. Az egyesület égisze alatt évekig részt vett a község legnagyobb rendezvényének a „Nagycenki Szüreti Napok”-nak rendezésében, vállalta a hivatalos rendezését, könyvelését. Meizl Valéria életéből csaknem 15 évet Nagycenk kulturális fejlesztésének, a Széchenyi kultusz ápolásának szentelt.

2020: Dr. Szakál Mária

Nagycenk Nagyközség Önkormányzata 2020-ban Dr. Szakál Mária háziorvos asszonyt, 33 éves áldozatos munkájáért Nagycenk Díszpolgára címmel tüntette ki.
Szinte egész aktív pályáját Nagycenken töltötte, ismert minden családot, több generációt. Ilyen hosszú idő után is a türelme és alázata a betegekkel szemben csodálni való. Kedvességét, mindig mosolygós tekintetét, fiatalos lendületét soha nem fogjuk elfelejteni. Szakmai tapasztalatával, bölcsességével és ami a legfontosabb emberségével nagyon magasra helyezte a mércét. Házi orvosi pályája utolsó évében egy teljesen ismeretlen világjárvány elleni küzdelemből is példamutatóan kivette a részét, kockáztatva ezzel a saját és férje egészségét. A doktornő számára a háziorvosi praxis átadásánál egyetlen szempont volt az irányadó a betegeinek az érdeke. A három évtized alatt folyamatosan részt vállalt a közösségi életben, a helyi vöröskereszt elnöke volt, a Nagycenkért Alapítvány kuratóriumi tagja, az önkormányzat szociális bizottságának volt tagja, állandó rovata volt a Cenki Híradóban, ahol a betegségek megelőzésére a védekezésre hívta fel a figyelmünket.

Év Közössége Díjasok

Nagycenk Nagyközség Önkormányzata minden évben a Hűség Napján az Év Közössége Díjat adományozza, azoknak, akik a község fejlődéséért sokat fáradoztak, vagy hírnevének öregbítéséhez hozzájárultak.

2017: Nagycenk Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete

„A művelt országokban jól szervezett tűzoltó intézetek várják a garázda lángokat. Itt Pesten a fővárosban oly hiányok vannak a készültségre, hogy egy okszerű szervezett tűzoltó egyletnek a létesítése a főszükséghez tartozik.” Ezek a szavak Gróf Széchenyi Ödön szájából hangzottak el 1862-ben. Nyolc évi szervező munkájának köszönhetően 1870-ben megalakult a magyarországi önkéntes és hivatásos tűzoltóság. Ezek után minden túlzás nélkül, kijelenthető, hogy a magyar tűzoltás történetének meghatározó helyszíne Nagycenk. Ilyen kortörténeti szerepvállalás után, 1890-ben megalakult a helyi önkéntes tűzoltó egyesület, melynek első parancsnoka Bokor Nándor mezőgazdasági gépgyáros volt, akiről utcát is elneveztek. Az egyesület 2015-ben ünnepelte fennállásának és folyamatos működésének 125. évét. Az utóbbi évtizedekben az éghető anyagok fajtája rendkívüli módon bővült, oltásuk nagy szakmai felkészültséget igényel. A technika szintén óriási mértékben fejlődött és terjedt el, amivel együtt jár a baleset és a tragédia. A klímaváltozás következményeit nap, mint nap megtapasztaljuk, amikor egyik pillanatról a másikra hatalmas viharok és felhőszakadások egész településeket sodornak tragédiába. Ezekben az élethelyzetekben teljesen tehetetlenek vagyunk, csak a katasztrófavédelem és az önkéntes tűzoltók szakértő segítségére számíthatunk. A beavatkozáshoz szükséges szakmai felkészültséget csak folyamatos tanulással, képzéssel, gyakorlással lehet szinten tartani. A nagycenki önkéntes tűzoltók szakmai felkészültsége olyan magas szinten van és olyan nagy létszámú a vonuló képes állományuk, hogy 2017-ben megkapták az önállóan beavatkozó minősítést. Ez azt jelenti, hogy hivatásos tűzoltók jelenléte nélkül is olthatnak tűzet, végezhetnek műszaki mentést. Az idei évben több mint negyven bevetésük volt, az esetek felénél előbb a helyszínen voltak, mint a hivatásosak. Részt vettek a Fertő-tó nádfedeles cölöpházainak oltásánál, ahol önfeláldozóan küzdöttek a lángokkal és a széllel. Sopron város polgármestere, ünnepi közgyűlésen mondott köszönetet és elismerő oklevéllel jutalmazta az áldozatos segítségüket. Az augusztusi példátlan erejű viharban és a következő napokban nélkülük elképzelni sem lehet mihez kezdtünk volna.

2018: Aranypatak Óvoda dolgozói közössége

Ez a közösség már több mint egy évtizede szeretetteljes gondoskodással neveli a gyermekeket Nemes Viktória vezető óvónő irányításával. A gyermekek értelmi és érzelmi fejlődése, kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben zajlik, az óvó nénik és dadák mindent megtesznek, hogy a gyermekek szemét és értelmét rányissák az őket körülvevő világra és annak számtalan csodájára. Munkájukat tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi a szülők részéről. A 2018-as év rendkívül nehéz helyzet elé állította ezt a közösséget, az óvoda felújítás miatt átköltöztek az iskolába, ahol újra kellett építeni a nevelés tárgyi feltételeit. Ez a közösség azonnal megértette mi a kérésünk és azonnal a megoldáson dolgozott, teljesen önállóan szervezték az átköltözést szinte észrevétlenül már az iskolában folyt a nevelés. Az új helyen történő óvodai nevelés, rendkívül sok nehézséggel járt, de ez a közösség alázattal végezte a munkáját, így a gyermekek és a szülök ugyanazt a biztonságot érezhették. Az építkezés során a folyamatosan segítő tanácsaikat megfogadva egy sokkal jobb óvoda fog létre jönni. A közösség pozitív hozzáállása egyértelműen Nagycenk fejlődését szolgálja.

2019: Nagycenki Vegyeskar

A közösség 2008-ban kezdett próbálkozni a közös énekléssel, Kis Vidor tanár úr, templomunk kántorának irányításával. A kórus alapító tagjai, már ezt megelőzően is énekeltek soproni kórusokban és ekkor vágyat, késztetést, éreztek egy nagycenki énekkar létrehozására. A megfelelő zenei alapokkal rendelkező, rendkívül lelkes emberek, további kórus tagokat gyűjtöttek és felkérték a tanár urat, hogy tanítsa meg őket együtt énekelni. A lelkesedés párosult a szakértelemmel majd hosszabb távra szóló kitartással és így egyértelmű, hogy ennek siker lett az eredménye. Az első időszak a tanulásról és a közös éneklés öröméről szólt, fel sem merült a kórus tagokban, hogy egyszer önálló koncertet adjanak, vagy ha titkon gondoltak is erre, igazán nem hitték el, hogy ez sikerülhet és sikerült. Hosszú éveken át szolgálták az egyházat, énekelték a szentmisék énekeit, nagy katolikus ünnepeken koncerteket adtak a templomban, kastélyban, alkotóházban. Rendszeresen felléptek a községi rendezvényeken, Széchenyi ünnepségek, Hűség Napja, Hősök Napja. 2012-tõl maghívásra felléptek más településeken, Sopron, Csorna, Lövő, Csapod, Fertőboz. Éneküket hallhatta Paskai László bíboros, Seregély István érsek, Pápai Lajos, Kis-Rigó László, Udvardy György és Veres András püspökök. Az énekkar fennállása legnehezebb időszakát élte át 2019-ben, amikor Vidor Tanár úr bejelentette, hogy tovább nem tudja vállalni a karnagyi feladatokat, a kórus tagjai és nagyon sok tisztelő szomorúan, de tisztelettel vette tudomásul a döntést. Tanár Úr példát mutatott kötelességtudatból, alázatból és szeretetből. A nagycenki közösség nagyon sokáig fogja emlegetni az Õ szolgálatát. A közösség erejét mutatja, hogy ezen a drámai helyzeten úrrá tudott lenni és minden felmerülő helyzetben a megoldást kereste és megtalálta. Új karnaggyal Zámolyi-Hanis Petrával folytatták szenvedélyüket, az éneklést. A mélypontok, a nehézségek, az élni akarás rendkívüli energiákat képesek megmozdítani és ez lett érezhető a kórus énekén. A kórus érezte a nagycenkiek szeretetét, ami szintén növelte a mozgósítható energiákat. Az önkormányzat őszinte tiszteletét fejezte ki az énekkarnak a díjazással és további erőt szeretett volna adni és kívánni a jövőt illetően. Az év közösségi díjjal együtt átadásra került Kis Vidor tanár úrnak egy köszönetnyilvánító emléklap.

2020: Aranypatak Horgászegyesület

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának képviselő testülete 2020-ban az Év Közössége díjat az Aranypatak Horgászegyesületnek adományozta. A horgászat nagyon népszerű sport, a horgászok nagyon találékonyak és összetartanak. Ennek eredménye lett a nagycenki Laposréti-tó. Régi álom volt a nagycenki horgászok részéről egy helyi horgásztó, egy otthon, saját „pálya” a sportolásra. 2012-ben egy kisebb baráti társaság elérkezettnek találta az időt, hogy konkrét ötlettel megkeressék az önkormányzatot, ahol a kérésük egyöntetű támogatást kapott. A kiszemelt terület állami tulajdonban volt, évekig tartó adás – vételi eljárást követően önkormányzati tulajdonba került, közben 2013. február 22-én 15 alapítótaggal megalakult az Aranypatak Horgászegyesület. Az önkormányzat és a horgászegyesület együttműködési megállapodást kötött, melyben az egyesület vállalta a tó tervezését, kivitelezését, karbantartását a használat fejében. Az ötven főre bővült tagság lelkesen fogott hozzá az emberfelettinek tűnő feladathoz, egy közel három hektáros fákkal, cserjékkel benőtt, évtizedekig érintetlen területen kialakítani egy másfél hektár vízfelületű horgásztavat. Kezdettől az volt a cél, hogy ne csak a horgászoknak, hanem minden természetet szeretőnek felüdülést jelentsen ide kijárni, sétálás közben feltöltődni, aktívan pihenni. Több évig tartó példaértékű összefogás eredménye lett a csodálatosan szép horgásztó. Üzenete, hogy kitartással, alázattal a lehetetlennek tűnő dolgok is megvalósulhatnak. Az egyesület jelenleg 65 taggal működik, évente 500 az eladott napijegyek száma, ami a tó népszerűségét mutatja a környező falvakban, városokban is. Szintén nagyon közkedveltek az egyesület által szervezett horgászversenyek. Évente 7- 8 alkalommal rendeznek egész napos vagy egész éjjeles küzdelmet, ahol a horgászok 10 órán keresztül próbálnak túljárni egymás és főleg a halak eszén. Ezeken a versenyeken 400 – 600 kg közötti a résztvevők összes fogása, ez bizonyítéka a tó halállománya a haltelepítésnek és a természetes szaporulatnak köszönhetően kiemelkedő. Az egyesület vezetősége jól gazdálkodik, folyamatosan fejleszti eszközállományát, csinosítja közösségi házát. 2019-ben elkezdték a patak másik oldalán egy szabadidőpark építését, a 120 fával beültetett és pihenőkkel kialakított kellemes környezet újabb lehetőség lesz a helyi túrázok számára. Az egyesület tagjai önkéntesen, szívvel-lélekkel munkálkodnak a közösségükért, amit létrehoztak az elmúlt pár évben az példaértékű.

2021: „Czenki” Hársfa Néptáncegyesület

Az egyesület 25 évvel ezelőtt alakult Erdősi Ferencné Iza tanárnő Nagycenkért Díjazott vezetésével, ekkor még nem bejegyzett szervezetként. Az alakulás indíttatása az 1995-ben először megrendezésre került nagyon sikeres és azóta is töretlen népszerűségnek örvendő szüreti napok volt.
Az elsőn vendég együttes lépett fel, de fiataljaink eldöntötték a másodikon már ők fogják szórakoztatni a vendégeket, megtörtént, az első nyilvános fellépésük több mint ezer ember elött zajlott. Azóta is állandó fellépők a Szüreti Napokon.
2000-ben beneveztek a Kultúrával a Nyugat Kapujában Fesztiválra, ez volt az első, ahol szakemberek véleményezték a teljesítményt és megfelelő kitartással szép jövőt jósoltak a fiataloknak.
A töretlen fejlődés érdekében felkérték Szalay Katalin koreográfus segítségét, aki művészeti vezetőként csatlakozott az egyesülethez.
2003-ban hivatalosan is egyesültek, „Czenki” Hársfa Néptáncegyesület néven. Névválasztás is tükrözi a falujuk iránti szeretetüket.
Felmenő rendszerben folyik a néptáncoktatás, óvodás, iskolás, ifjúsági és felnőtt tánccsoportokban, az utánpótlás bíztosított.
Hársfásnak lenni egy életforma, mely nagyon sok kitartó munkát jelent, de a fizetség irigylésre méltó, hiszen ennyi boldogsághoz máshol nem lehet hozzájutni.
Folyamatos vendégek a megye településeinek rendezvényein, de táncoltak Franciaországban, Lettországban, Csehországban, Olaszországban és természetesen Erdélyben.
Többször szerveztek nemzetközi tánctábort, itt vendégül látták külföldi táncbarátaikat, ezeken megtanulták egymás táncait, örömet szerezve egymásnak.
A népi hagyomány őrzése, átmentése az utókor számára, terjesztése a fellépések során, az maga a hazaszeretet.

2022: Nagycenki Sportegyesület

Az 1992-ben alakult sportegyesület 2022-ben lett 30 éves, mely hosszú idő alatt számlálhatatlan azok száma, akiknek életre szóló, felejthetetlen emlékük lett, akár sportolóként akár szurkolóként a sporteseményeken. Nagycenk sportja több mint százéves, de a kilencvenes évek elején a sok sikert megért egyesület hullámvölgybe került, jogutód nélkül megszűnt. A megszűnést követően a sportolni vágyó fiatalok, megkerestek idősebb, közéletet befolyásolni képes személyeket és közösen megalakították az új sportegyesületet. Az alakuló ülésnek a Széchenyi kastély adott otthont a Széchenyi István Emlékmúzeum tárgylótermében, ennél autentikusabb helyet a faluban nem is lehetett volna találni. Kezdetben asztalitenisz, női – férfi kézilabda, lovas és motocross szakosztály működött. Néhány év múlva a kézilabda női és férfi szinten is megszűnt. A lovas és a motoros szakosztályok egy-egy személy sportolását jelentette, az egyesület a versenyzéshez szükséges nevet biztosította. Az asztalitenisz szakosztály több évtizedes működése folytatódott az új egyesületben és töretlenül tart azóta is, az utolsó tíz évben sikert sikerre halmozva először NB/III majd NB/II szinten szerepeltek felnőtt versenyzői. A sikeres szakosztályi működésnek köszönhető, hogy az iskola a jó példát követve, kiemelt sportágként kezeli az asztaliteniszt, ezzel lehetőséget biztosítva több száz gyermeknek, hogy megismerkedjenek ezzel a játékkal, melyet akár idős korukban is folytathatnak. Az itt élők örömére öt év szünet után 1996-ban újra szerveződött a legnépszerűbb sportág a labdarúgás. A labdarúgás ebben az új egyesületben teljesen a nulláról indult, nem volt labdarúgópályája, de még egy pár zoknija sem. Lakossági összefogás vállalta az anyagi és fizikai költséget, mellyel megépült az új labdarúgó pálya, beszerzésre kerültek az eszközök és szerelések és az újra szervezett csapat elindult a bajnokságban. A kezdetektől mai napig is a soproni járás legszervezettebb labdarúgó szakosztálya a nagycenki, köszönhető a vezetők 25 éves kitartó, szenvedélyes munkájának. Rendszeresen heti két edzéssel és egy mérkőzéssel az óvodásoktól a felnőttekig minden korosztályban 150-en sportolnak. Ép testben ép lélek, az igazi szellemi és lelki jó állapot csak jó fizikai állapot mellett lehetséges. A sportegyesület a jó fizikai és mentális állapotba hozással, igazi verseny helyzetben kipróbálva, neveli a gyermekeket és a felnőtteket. A sport lényege becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni.