Nagycenk, ahol a múlt és a jelen harmóniában él
Példaképek, akiknek munkássága ma is inspirál
Nagycenk nemcsak a Széchenyi család otthona volt, hanem több olyan kivételes személyiség is kötődik községünkhöz, akik életükkel, munkájukkal maradandó értéket hagytak ránk. A Legnagyobb magyar mellett a tudomány, a kultúra, a közélet és a helyi közösség számos jeles alakja öregbítette Nagycenk hírnevét. Az ő történetük része annak az örökségnek, amelyre ma is büszkék vagyunk.
Ismerd meg azokat, akik Nagycenket a történelem és a kultúra térképére helyezték!
(Bécs, 1791 – Döbling, 1860)
A Legnagyobb magyarként ismert gróf Széchenyi István a magyar reformkor meghatározó alakja volt. Nemcsak politikusként, de közgazdászként, íróként, és közlekedési szakemberként is úttörő munkát végzett. Ő alapította a Magyar Tudományos Akadémiát, létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet, fellendítette a magyar gőzhajózást, szorgalmazta a Lánchíd építését, és jelentős szerepet vállalt a Duna- és Tisza-szabályozásban is.
Széchenyi mélyen kötődött Nagycenkhez, ahol birtokát mintagazdasággá fejlesztette, selyemhernyó-tenyésztést és lóversenyeket is elindított. Élete utolsó éveit a döblingi elmegyógyintézetben töltötte, halála után Nagycenken, a családi mauzóleumban helyezték örök nyugalomra.
(Fertőszéplak, 1754. május 28. – Bécs, 1820. december 13.)
Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja, a magyar nemzeti kultúra egyik legnagyobb mecénása volt. Ő hozta létre az Országos Széchényi Könyvtárat, amelyet saját gyűjteményéből és költségén alapított, valamint megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot is. Több vármegye főispánjaként, királyi biztosi szerepben is tevékenykedett.
Nagycenki birtokán korszerű gazdálkodást vezetett be, angolparkot létesített, a kastély fejlesztését is ő kezdte el. Munkássága nyomán a Széchényi név összefonódott a magyar tudományos és közéleti fejlődéssel.
(Pozsony, 1839. december 14. – Konstantinápoly, 1922. március 24.)
Széchenyi István fia, a magyar és a török állami tűzoltóság megszervezője. Fiatal korától fogva érdeklődött a közlekedés és a városfejlesztés iránt, hajóstiszti képesítést is szerzett. 1863-ban megalapította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet, majd a világkiállításon látott angol példák alapján elindította Magyarország első hivatásos tűzoltóságát is.
Törökországi látogatása során a szultán megbízta Isztambul tűzoltóságának megszervezésével. Itt élt haláláig, „pasai” rangot kapott, ő építtette a Galata alagutat is. Magyar identitását élete végéig megőrizte, gyermekeit magyarul taníttatta.
Gróf Széchenyi Béla
Széchenyi István elsőszülött fia, természettudós és világutazó, aki az 1870-es években részt vett több ázsiai expedíción. Kínát, Indiát, Japánt és Borneót is bejárta Lóczy Lajossal és más tudósokkal. Tudományos megfigyeléseit később a Magyar Tudományos Akadémián is publikálták.
Politikai pályát is futott be: országgyűlési képviselő, majd koronaőr lett, munkásságát több kitüntetéssel is elismerték. Feleségét, Erdődy Hannát fiatalon veszítette el, akinek síremléke a nagycenki Hársfasor végén található – később ő maga is mellé került örök nyugalomra.
(Páli – 1896, Nagycenk 1896)
Kiemelkedő tehetségű helyi kézműves és feltaláló, aki 1852-ben került Nagycenkre kovácsmesterként. Szabadalmaztatott vetőgépével 1853-ban a bécsi világkiállításon aranyérmet nyert, ezzel megalapozta gépgyártói karrierjét. Műhelyéből kerültek ki a környék híres „cenki ekéi”, boronák, kapák és más mezőgazdasági gépek.
Közel húsz főt foglalkoztató műhelyt üzemeltetett, termékei eljutottak Londonba, Párizsba és Bécsbe is. Nemcsak szakmai, de közösségi munkájával is mély nyomot hagyott Nagycenk életében.
